A templomoknak sokféle történetük van, a legszebb ezek közül az, ha azok mondják el, akik a gyülekezet lelki otthonául és Isten dicsőségére építették. Ebből többnyire kiderül, hogy gyülekezet mindig előbb volt, mint templom, és az épület maradandóságát is a lelki közösség egymást váltó nemzedékei hordozzák. Amikor a fasori gyülekezet temploma megépítésének 100. évforduláján hálás szívvel közrebocsátja e kötetet, amelyben bemutatja Budapest egyik legszebb szakrális épületét, voltaképpen az előtte járó nemzedékért ad hálát, és a jövendő reménységét fejezi ki. Ők, a régiek és a majdaniak, ők a mi lelki társaink: a szentek közössége; ők és mi hordozzuk az apostoli buzdítást: ti is, mint élő kövek, épüljetek felé lelki házzá. Az anyag, a kő, a fém, a fa, ahogyan az építők egykor hajlékká komponálták, így jelzik a földi sátorház szépségét, pontosan úgy, ahogy az ablakon átszűrődő napfény jelzi, hogy akkor szép az életünnk, ha átragyoghat rajta Isten dicsősége.
Sok áldást kívánok a kötet olvasóira, és leginkább azért, hogy maguk is vegyenek buzdítást növekedni a hitben, erősödni a re ménységben és gyümölcsözni Isten szeretetében.
Bogárdi Szabó István, püspök
Tartalom:
- Köszöntő
- Előszó
- Bevezető
- I. Alapvetés
- II. Felépítés
- III. Rombolás és építkezés
- IV. Újjátépítés
- V. Ami mögötte van... Tanulmányok és Dokumentumok a Templomról