A könyv tartalma
Püspöki előszó 3
Abony 4-8
Albertirsa 9-11
Alsónémedi 12-17
Áporka 18-21, 209
Bugyi 21-23
Cegléd-Nagytemplom 9, 24-34, 93
Cegléd-Felszeg 35-39, 47, 151
Cegléd-Újváros 40-41
Ceglédbercel 73
Csemő 42-43
Dab 44-47
Dabas 8, 48-51
Délegyháza 52-53
Dömsöd 54-59
Dunaharaszti 60-61, 199
Dunavarsány 62-63
Gomba 64-67
Gyál 68-69, 191
Gyón 70-72, 136
Gyömrő 74-78
Halásztelek 79, 88
Inárcs 80-81
Jászapáti 89
Jászberény 82-85
Jászkarajenő 86-88
Jászkisér 90-93
Kiskunlacháza 94-98, 187
Kocsér 99,103
Maglód 100
Majosháza 102-103
Makád 101, 104-105
Monor-Nagytemplom 106-109, 129, 187, 201
Monor-Kistemplom 110-111
Nagykáta 112-113, 137
Nagykőrös 114-123
Nyáregyháza (és Felső) 124-129
Ócsa 130-133
Örkény 134-136
Pánd 138-141
Pilis 142-143
Ráckeve 144-150
Szentmártonkáta 152-161, 190
Szigetbecse 163
Szigethalom 61,163-164
Szigetszentmárton 165
Szigetszentmiklós 162, 166-172, 195
Szolnok 174-177
Táborfalva 173
Taksony 178-179
Tápióbicske 180
Tápiószele 181-183
Tápiószentmárton 184-185, 190
Tápiószőlős 186-187
Tiszajenő 185
Tiszavárkony 188-190
Tószeg 192-194
Tököl 198
Törtei 196-197
Újszász 200-201
Újszilvás 205
Üllő 202-204
Vasad 206-208
Vecsés 111, 210-213
Vezseny 213-215
Az egyházmegye lelkészei 111, 177, 190
Várady József könyveiről 17, 89, 122
Forrásmunkák 216
Tartalomjegyzék 216
Előszó
Dunamellék református templomai északtól délig, az Ipolytól a Dráváig, Balassagyarmattól Sellyéig sorakoznak kiszaggatott szívnyi hazánk középvonalában, az észak-déli Dunaág két oldalán. Tornyaik mély fundáltatással szilárdan állnak a földben, s karcsú vagy robosztus erővel mutatnak az ég felé. így példázzák a kettős igazság egységét: „Aki nem érzi talpa alatt a földet, az Istent sem érzi," és „Aki nem látja az egeket megnyílni maga fölött" (Ap.Csel. 7:56), annak szótárából soha nem lehet kitörölni ezt a szót: lehetetlen. Az Istentől teremtett valóság talaján kell állni és az isteni lehetetlent lehetségesítő hatalmat kell segítségül hívni életküzdelmünk megvívásához. Mert a csodát tagadni lehet, de nélkülözni hovatovább lehetetlen. A külsőleg ékszerdobozként ragyogó, belül hófehér tisztasággal vagy puritán népi ékesítéssel hívogató igei hajlékok pedig mindig zendítették Isten szent szavának üzenetét « a zivataros korszakokon át, édes anyanyelvünkön - az összesereglett hallgatóknak. A világban sejthető isteni jelenlét halkan és szelíden, vagy prófétai égzengés hangszerelésében hallható Isten-jelenlétté vált itt, mikor az igehirdető méltóvá tett méltatlan személyén át az örök Isten beszélt magyarul.
Az Úr asztalánál a keresztelési és úrvacsorai jegyek látható igéiben pedig Isten készít mindmáig mindnyájunkat az Ő szemtől-szemben látásának birodalmában való megjelenésre. Károli Gáspár bibliája, Szenei Molnár Albert zsoltárai, Sztárai Mihály és Szegedi Kis István reformátori prédikációi, a Türelmi Rendeletig elnémított igék hallgatásai, Báthory Gábor, Török Pál, Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz László korszakos igehirdetései hangzottak fel e helyeken. Névtelenné vált prédikátorok és kimondhatatlan fohászkodással imádkozok vannak e helyekről felírva az Életnek könyvében.
S mindezeken túl ne feledjük: „a templomnál nagyobb van itt" (Máté 12:6). „Az Úr, a mindenható Isten lesz a mi templomunk és a Bárány" (Jel.21:22).